Nagyon megnehezíti a bürokrácia a gazdálkodások életét

Szatmár megyei borászok nyerték a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) által tizennegyedik alkalommal megrendezett Erdélyi szőlőhegyek elnevezésű borversenyt. A Kolozs megyei Tordaszentlászlón megrendezett borversenyen a magyar borakadémia tagjaiból és romániai akkreditált borkóstolókból álló zsűri a fehérborok között a krasznabélteki Hetei pincészet sárga muskotályát, a vörösborok között pedig a nagykárolyi Veress László merlot és cabernet sauvignon cuvejét találta a legjobbnak.

Mennyi bortermelő vett részt ezen a versenyen? – kérdezem Sebestyén Csabát, az RMGE elnökét.

–Összesen 138 mintát hoztak Erdély bortermelő vidékeiről, így Diószegről, az Érmellékéről, Szilágyságról, a Küküllő-mentéről, sőt még Székelykeresztúrról is hoztak bort.

Fokozottabb európai uniós együttműködés szükséges

A fémkereskedelemről szóló törvény módosításának általános vitája zajlott április 30-án a parlamentben. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a kormány ellenőrzöttebb fémkereskedelmi piacot szeretne. Az MSZP szerint a szigorítás szükséges lehet, de véleményük szerint ehhez nincs szükség új törvényre.

Miért szükséges a kormánypártok szerint módosítani a fémkereskedelmi törvényt? – kérdezem dr. Aradszki András képviselőtől, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága kereszténydemokrata tagjától.

–A 2009-es törvény pozitívuma volt, hogy rendezte a jogviszonyokat, a szabályozás irányába mozdította el a fémkereskedelmet, s mi ezt a szabályozást próbáljuk meg tovább finomítani, illetve az élet által előhozott problémákat is kezelni szeretnénk. Szigorúbb feltételeket építünk be a kereskedelembe, azért, hogy könnyebben tudjuk az illegális tevékenységeket feltárni. A cél, hogy jobban, és erőteljesebb szankciókat tartalmazva, ellenőrizhető legyen a legális fémkereskedelmi tevékenység, és ezáltal hamarabb fény derüljön a jogszabályokba ütköző cselekedetekre.

Aktív nemzetközi gazdasági diplomáciai tevékenységet folytatunk a városban működő, vagy a városhoz kötődő vállalkozások érdekében

A Macedón Köztársaság magyarországi nagykövete Debrecenbe látogatott. A diplomáciai látogatás célja az volt, hogy feltérképezzék a balkáni állam, valamint a cívisváros közötti együttműködési és befektetési lehetőségeket.

Mely területeken fejlesztené gazdasági kapcsolatait Debrecen Macedóniával? – kérdezem Dr. Papp Lászlót, Debrecen Megyei Jogú Város stratégiai alpolgármesterét.

–A Macedón Köztársaság nagykövete kapcsolatfelvételt jelentő tárgyalásra érkezett városunkba. A megbeszélések során áttekintettük a különböző stratégiai lehetőségeket, és úgy látjuk: Debrecen és Macedónia bizonyos városai között kapcsolat alakulhat ki a turizmus, a mezőgazdaság és a logisztika területén. Nagykövet úr megtekintette a város repülőterét, az ottani fejlesztéseket – Nyugat-Európa három nagy városából érkeznek ide menetrendszerinti járatok. Emellett folyamatban van a vasúti logisztikai csomópont kiépítése. A vasúti összeköttetés okán reménykedhetünk logisztikai együttműködésben is. A turizmus pedig erősítheti a gazdasági kapcsolatokat a két ország között.

Intézkedéseink azt szolgálják, hogy a pedagógusok megbecsültsége érezhetően és

gyorsan növekedjen

Az idei felsőoktatási felvételi jelentkezések adatai alapján megfordulni látszik az elmúlt években a tanárképzést érintő negatív tendencia. Amíg 2009-ben mindössze 114-en jelentkeztek természettudományos mesterképzésre, idén 675-en kérték felvételüket természettudományi tanári szakokra. Szerkesztőségünk vendége Dr. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár.

A felvételi jelentkezések adataiból levonhatjuk azt a következtetést, hogy nőtt a presztízse a pedagógus szakmának, életpályának?

Úgy helyes, ha egy év jelentkezési adataiból, statisztikából még nem vonunk le határozott következtetéseket. Az viszont tény, hogy a természettudományos tanárszakokra 675-en jelentkeztek, ami lényegesen meghaladja a korábbi évek ez irányú adatait. A számok jelentős mértékű növekedése azzal a reménnyel kecsegtet, hogy megfordul a trend, és a jövőben sokkal több tehetséges fiatal jelentkezik azokra a tanári szakokra, amelyek iránt az érdeklődés a korábbi években megcsappant. A kormány nemzetstratégiájában hangsúlyosan jelenik meg a műszaki és a természettudományos képzés fejlesztése, ehhez azonban felkészült tanárokra van szükség, mivel hogy a természettudományok iránti érdeklődést és ismereteket a közoktatásban kell megalapozni. Hiába adunk óriási keretszámokat a felsőoktatásban a reáltudományoknak, ha a köznevelés csak a humán tantárgyakra összpontosít. Minden bizonnyal nagy mértékben hozzájárult az idei változáshoz, hogy a kormány létrehozta  a Klebelsberg tanulmányi ösztöndíjat, amely a fiatalokat anyagilag is motiválja a tanári pályára.  A Klebelsberg ösztöndíj havonta elérheti a 75 ezer forintot. Ezt az összeget a hallgató szabadon használhatja fel, nem kell visszafizetnie. De természetesen a diploma megszerzése után a szerződésben vállaltakat teljesítenie kell. A pedagógus életpályamodell is a hivatás rangját emeli majd az által, hogy kiszámítható előrelépési lehetőséget, magasabb anyagi megbecsülést biztosít a tanítóknak, tanároknak.

50 millió forintot biztosítunk akciócsoportonként beruházásra, eszközbeszerzésre

V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár április 26-án, a kolozsvári agrárfórumon közölte: a magyar állam valamennyi LEADER akciócsoport számára 50 millió forintot biztosít a jó gyakorlatok átvételére. Ebből a forrásból a romániai és a magyarországi LEADER csoportok közös szerveződéseket alakíthatnak, de akár eszközöket is beszerezhetnek.

Államtitkár úr részt vett Kolozsváron „A közös agrárpolitika kilátásai a 2014-2020-as programozási periódusban” című konferencián. Kik voltak ennek a rendezvénynek a szervezői?

–A Kolozsváron évente megrendezett, AGRARIA néven ismertté vált Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Állattenyésztési Nemzetközi Kiállítás és Vásár idén 2013. április 25-28. között zajlott. Ez alkalomból Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Kárpátia Magyar-Román Kereskedelmi és Iparkamara és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Kolozsvári Irodája rendezte meg a konferenciát.

Az oligarcházást azok hozták be a köztudatba, akik haszonlesésből támadják az NFA-t

Az MSZP mögött álló mamutbirtokos érdekkörök politikai ellentámadásba kezdtek. Gőgös Zoltán szocialista parlamenti képviselő egy kiszivárogtatott jegyzőkönyvre hivatkozva vonta kétségbe a földhaszonbérleti pályázatok tisztaságát.

Az MSZP szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ellenőrző bizottsága súlyos aggályokat tárt fel az állami földhaszonbérleti pályázatok értékelésével kapcsolatban, és hivatali visszaélés gyanúját veti fel, hogy a fél éve elkészült, de csak a napokban ismertté vált jelentés hatására sem változtattak a földosztási gyakorlaton. Mi erről Szabó Csaba földügyekért felelős miniszteri biztos véleménye?

–A szocialisták nagyon kutakodtak, de ilyen jelentés mégsem létezik. Az általuk idézett anyagot az NFA Ellenőrző Bizottsága nem fogadta el. Csupán magánvéleményről beszélhetünk, amit valaki átadott az MSZP-nek. Nem tudjuk, ki az anyag szerzője, de az NFA Ellenőrző Bizottsága elnöke, Péter Mihály leszögezte: a testület vizsgálatai alkalmával törvénytelenséget nem észlelt, az NFA tevékenységében szabálytalanságra nem lelt. A bizottság tehát pontosan az ellenkezőjét állapította meg annak, mint amiről Gőgös Zoltán beszélt. Szerintük a haszonbérleti pályázatoknak a lebonyolítása minden szempontból megfelel a vonatkozó jogszabályoknak.

Eredményes a felvidéki iskola-beiratkozási program

Ismét, immáron tizenharmadik alkalommal szervezte meg a Rákóczi Szövetség a Felvidéki Séták elnevezésű rendezvényét. Eddig már több mint négyezer diák ismerhette meg a Felvidéket.

Mi adta az ötletet tizenhárom évvel ezelőtt a Felvidéki Séták program megszervezéséhez? – kérdezem Csáky Csongort, a Rákóczi Szövetség főtitkárát.

–Szövetségünk 2005-ben kezdett hangsúlyozottan a középiskolások felé fordulni, aminek eredményeként a Kárpát-medence magyar iskoláiban sorra jöttek létre ifjúsági szervezeteink. Mi ezen iskolák diákjainak szerettünk volna minden tanévben olyan programot biztosítani, mely egyrészt elősegíti a magyarországi és felvidéki magyar diákok együttlétét, találkozását, másrészt minden egyes kirándulás alkalmával a Felvidék olyan útvonalát járják be, ami szervesen kapcsolódik a magyar történelemhez, kultúrához. Olyan városokkal ismerkednek meg a séták résztvevői, ami által gazdagodik történeti tudásuk.

Az erős közösség a népesség helyben való megélhetését is segíteni tudja

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Tényőn. A megállapodás lényegéről és hátteréről szerkesztőségünknek Kiss Norbert ifjúságért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár úr nyilatkozott.

Miért tartotta fontosnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a vidéki fiatalok érdekében megállapodjon egymással a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet?

A kormánynak rendkívül fontos a vidék, a vidéken élő emberek és családok életminősége. Egyik célunk az, hogy megfelelő jövőkép alakuljon ki a fiatalokban. Ennek érdekében javítani kell a vidéken élő fiatalok életminőségén és az ifjúsági közösségek fejlesztését. Kiemelendő, hogy lényeges szemléletváltozás tapasztalható az eddigi kormányok és a jelenlegi kabinet között abban, hogy mi az ifjúsági tereket, azok működését impulzusokkal is segítjük. A vidékfejlesztési hálózat létrejöttével különböző impulzusokat szeretnénk a vidéki fiataloknak, a helyben élő családoknak adni. Ezzel is elő szeretnénk segíteni a vidéki fiatalok helyben maradását.

A magyarság hagyományával, kultúrájával, értékeivel ne csupán „száraz” tananyag szintjén találkozzanak a gyerekek

Áprilisban újabb, többségében fogyatékossággal élő gyermekeknek és felnőtteknek szóló táborokra írtak ki pályázatokat az Erzsébet-programban. Nagy Anna, az Erzsébet-program szóvivője lapunk megkeresésére közölte: az Erzsébet-program célja, hogy olyan embereknek is biztosítson üdülési, kikapcsolódási lehetőségeket, akiknek erre saját forrásból nem lenne módja.

Öt további táborra lehet pályázni ebben a hónapban. Ezek közül négy a fogyatékossággal élőkre vonatkozik. Ők milyen táborokban vehetnek részt, illetve csak csoportok, vagy magánszemélyek is pályázhatnak?

–Három pályázatunkra fogyatékossággal élő gyermekeket várunk. Kifejezetten gyerekeknek szól a Bicebócatábor, amelyre különböző fogyatékossággal élők egyénileg jelentkezhetnek. Ezek egyhetes, balatoni táborok. Az „Esélytábor” már felnőtteknek szól – esetükben szintén egyéni jelentkezőket várunk – , míg ugyancsak a fogyatékossággal élő, tíz éven felüli korosztálynak két alkotótábort is szervezünk, egy Ipar- és Képzőművészetit, valamint egy Tánc- és Drámatábort. Az alkotótáborokba csak csoportosan lehet jönni. Igen sok intézet foglalkozik fogyatékossággal élőkkel, s rajtuk keresztül lehet ezekre a táborokra jelentkezni. A tavalyi tapasztalat azt mutatta, hogy a fogyatékossággal élő pályázók többsége kísérővel érkezett, akik számára szintén kedvezményes az önerő. Ezekre a táborokra 2000 Ft az önerő mértéke, ha a minimálbér összegét nem haladja meg a családban az egy főre jutó jövedelem. Ha a család jövedelme ennél magasabb, akkor 10 ezer forint az egyhetes tábor teljes költsége. Ezek az anyagi feltételek mind a pályázókra, mind a kísérőkre vonatkoznak.