Ha párttá alakul a Tőkés-féle Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, akkor is az együttműködés az imperativus – mondja a szervezet ügyvezető elnöke, Toró T. Tibor. Ideológiailag az MPP lenne közelebb, de nagyobb esélyeket nyújt az RMDSZ integrált autonómia-programja. Az RMDSZ kormányszerepe – a gazdasági megszorító csomag – biztos nem az autonómia irányába mutat – mondja a részben konkurens, részben szövetséges szervezet második embere.

A sajtótanáccsal, a nyomtatott sajtótermékekkel és a hírügynökségekkel foglalkozó kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött meg szeptember 2-án  hivatalosan a szerbiai médiastratégia közvitája. Egy hónap alatt még öt ilyen vitafórumot tartanak.A kerekasztal-beszélgetést Nebojša Bradić művelődési miniszter nyitotta meg, az eseményen jelen volt az EBESZ belgrádi misszióvezetője, Nagy-Britannia belgrádi nagykövete, valamint az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetőhelyettese is.

Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke szeptember 2-án Sztárai Péterrel, a magyar Külügyminisztérium politikai igazgatójával, helyettes államtitkárral és munkatársaival folytatott megbeszéléseket. Ez alkalommal elhangzott, hogy Szerbia és Magyarország viszonya igen jó és stabil, amihez hozzájárul a Vajdaságban élő magyar közösség is. Sztárai elégedettséggel konstatálta a nemzeti tanácsok intézményének bevezetését, amely példaértékű az egész régió számára.

A Robert Fico vezette kabinet ténykedését két szóval lehet a legtalálóbban jellemezni: "hazudtak és loptak" – jelentette ki Ivan Mikloš pénzügyminiszter. Mindezt a pénzügyminisztérium legfrissebb megállapításai bizonyítják. „Ahová csak nyúlunk, bármelyik tárcánál, felháborítóan előnytelen, túl drága szerződéseket, közbeszerzéseket találunk” - közölte a miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hozzátette, az előző kormány hazudott az államháztartás állapotáról, amely sokkal rosszabb, mint ahogy a Fico-kabinet ezt a júniusi parlamenti választások előtt állította.

Vizsgálat indult augusztus 18-án a kommunista rezsim alatt az egykori Szekuritáté kolozsvári székházában kivégzett és befalazott 13 politikai fogoly ügyében. A rendszer ellenzői 1949-ben csapatokba verődve az Erdélyi Érchegységben bolyongva kerestek menedéket, az egykori titkosrendőrség február és május között tartóztatta le őket. A mostani Gyermekpalota épületében a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Központ kezdeményezésére kezdtek feltörni egy szélesebb téglalap alakú falat az alagsorban.

Ukrajna a múlt héten aláírta a valamivel több mint 15 milliárd dolláros készenléti hitelkeret rendelkezésre bocsátásáról szóló megállapodást az IMF-fel, ami rekordösszegű kölcsönt jelent a független Ukrajna történetében, s elemzők úgy vélik, az elkerülhetetlen államcsődtől menti meg az országot. Egyes vélemények szerint ennyi pénz akár arra is elég lehetne, hogy a megfelelő reformok révén a fejlett gazdaságok sorába emelje Ukrajnát, ám bizonyosan nem fogja. A szakértők úgy számolnak, a hitel szinte teljes összege 30 hónapon belül visszakerül majd az IMF-hez. Ennyi pénzre lesz ugyanis szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy elszámoljon a Julija Timosenko (képen) által még 2008-ban felvett előző IMF-hitellel.

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke augusztus 18-án Temerinben fogadta dr. Farkas Csabát, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnökét. A találkozó részvevői egyetértettek abban, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítésében minden magyar politikai szervezetnek van feladata. Ágoston emlékeztetett rá, hogy július elején a Kárpát-medencében működő magyar pártok elnökeihez címzett levélben hangsúlyozta, hogy „a kettős állampolgárság megadása bizonyítja: a második Orbán-kormány és az Országgyűlés ráléptek arra az útra, amely elvezethet a Kárpát-medencében zajló politikai korszakváltás magyarokat érintő dilemmáinak feloldásához”.

Hargita és Kovászna megyében a román állampolgárokat a saját államuk hagyja cserben, a földrajz és a történelem anyanyelven való tanítása révén román tanárok veszítik el állásaikat, és ez is a térség románoktól való megtisztításának az eszköze – állították előadók a különböző román szervezetek találkozóján Marosfőn. Hargita és Kovászna megyében a román állampolgárokat a saját államuk hagyja cserben – állapította meg Radu Baltasiu Marosfőn. A Román Akadémia Közép-európai Etnikai Problémák Kutatóközpontjának vezetője a különböző román szervezetek találkozóján ismertette a térségre vonatkozó kutatásai eredményeit.

A román állampolgárság megadása a Moldovai Köztársaság állampolgárainak összhangban van a nemzetközi normákkal – jelentette ki Traian Basescu, aki egy augusztus 14-ei interjúban megvédte a Románia által alkalmazott állampolgársági törvényt. Az államfő szerint a nyugat-európai államok félelmei és a sajtó bírálatai megalapozatlanok, hiszen a román állampolgárságot nem tömegesen adják meg, hanem egyéni kérelem alapján, ami összhangban van az Európa Tanácsnak az állampolgárság megadásáról szóló 1997-es egyezményével.