Uniós vezetőkkel folytat tárgyalásokat Brüsszelben szeptember 4-én Ivica Dačić, a nyáron hivatalba lépett új szerb miniszterelnök, de az eddigi jelzések szerint nincs sok esélye arra, hogy elérje a szerb-EU-s csatlakozási tárgyaláskezdés időpontjának idei kitűzését.

Erato Kozaku-Markullisz, az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Ciprus külügyminisztere július elején még azt szorgalmazta, hogy hazája elnökségének végéig - december 31-ig - szülessen döntés az idén márciusban elvben EU-tagjelöltté vált Szerbiával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjáról.

Nem fog unatkozni ősszel az ellenzék. Napirenden lesz Radoslav Procházka KDH-s képviselő bejelentett ideológiai platformja, mozgások az Egyszerű Emberek klubjában, Daniel Lipšic esetleges új pártjának létrejötte. Összefoglaló

Amennyiben a kormányzó Smerről van szó, ott semmi komoly változást nem várnak, annak ellenére sem, hogy az RTVS új igazgatójáról szóló szavazáskor nem voltak egységesek, illetve az ÚPN igazgató tanácsába Andrej Kolesík jelöltjeivel felsültek. Őszre a KDH kerül a legösszetettebb helyzetbe. A KDH-ban ekkor döntik el, hogy a mozgalom melyik ex-elnökét támogassa a köztársasági elnöki posztra, Ján Čarnogurskýt vagy Pavol Hrušovskýt. A másik dilemmát, a jelenlegi elnök, Ján Figeľ csökkenő megbízhatósága és népszerűsége okozza. Problémát jelent az is, hogy habár a KDH alapvető változásokat készít elő a programjában, ki van téve Radoslav Procházka frakcióalapító tevékenységének.

Az államfő hivatalos autóskonvoj kíséretében érkezett meg a Cotroceni palotába. Az ismét teljes jogkörökkel rendelkező államfő azóta nem szólalt meg nyilvánosan, hogy az Alkotmánybíróság kimondta: a menesztése ügyében tartott népszavazás érvénytelen.

A cseh Lidové Noviny "A biztos sem isten" című jegyzetében Figel eljárását "szemtelenségnek" minősíti, s úgy véli, Figel ezzel "kiszélesítette a politikában tevékenykedő hamis doktorok sorát". Egy húsból két levest főzött Ján Figel, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke, volt európai uniós biztos és volt kormányfőhelyettes, amikor öt éve úgy szerzett doktori címet egy pozsonyi magánegyetemen, hogy lemásolta egyik korábbi könyve jelentős részét, miközben elhallgatta, hogy a könyvnek társszerzője is volt - írja a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap szerkesztőségi jegyzetében.

Európai szakértők találgatják, hogy vajon mi állhat Bronislaw Komorowski lengyel elnök váratlan nyilatkozata mögött, amelyik a Wprost lengyel folyóiratnak adott interjúja során hangzott el. Az államfő javasolta, hogy Lengyelország építse ki saját rakétavédelmi rendszerét, amelyik „képes lenne megvédeni az országot” a potenciális rakétatámadásokkal szemben. A jövőben a lengyel rakétavédelmi rendszer a NATO közös rakétapajzsának részévé válhatna – véli az elnök.

Kezdeményezése indítóokait Komorowski megnevezte nyíltan, de egyben a Fehér Ház mai gazdája, Barack Obamairánt legkevésbé tisztelettudóan. Az államfő hangoztatta, hogy Varsó hibát követett el, amikor elfogadta az európai rakétavédelmi rendszer kialakítására vonatkozó amerikai javaslatot anélkül, hogy figyelembe vette volna az amerikai elnökváltással kapcsolatos „politikai kockázatokat”. Ezért a lengyeleknek „nagy árat” kellett fizetniük, így ezentúl nem ismételhetnek meg efféle hibát.

A szerbiai kormány első alelnöke, a korrupció és bűnözés elleni harccal is megbízott Aleksandar Vučić (képen), három olyan ügy elindítását kezdeményezte, amelynél a vizsgálat a vége felé tart.

A Gazprom nyugtalan amiatt, hogy Ukrajna képes volt lényegesen csökkenteni az orosz földgáz fogyasztásának mértékét. A Gazprom emiatt új tárgyalásokat kezdeményez a földgáz áráról – közölte a vállalat egy név nélkül nyilatkozó forrása.

A belpolitikai viszonyok stabilizálódását fogja eredményezni az, hogy az elmúlt héten megalakult az új kormány – állapította meg hétfőn Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke. Véleménye szerint az élet egy normális kerékvágásba tud kerülni a parlament és a kormány megalakulását követően, ami annyit jelent, hogy a képviselőház törvényhozással, a kormány pedig kormányzással foglalkozhat.

26 egyetemi professzor – többségében a Babes-Bolyai Egyetem tanárai – egy nyílt levelet küldött Victor Ponta miniszterelnöknek, illetve Ecaterina Andronescu oktatási miniszternek.

A dokumentum 26 aláírója azt kéri az oktatási minisztertől, hogy vonja vissza a miniszterelnök jogi doktori címét. A levélben a professzorok hangot adnak a haragjuknak, amiért Andronescu és a politikusok „durván közbeavatkoznak" Ponta plágium-ügyében.