Nem sérülnek a demokratikus alapelvek a Lázár János által bemutatott választójogi törvénytervezet alapján, azonban a parlament létszámát szerencsésebb lenne egy páratlan számban meghatározni, mivel páros szám esetén elképzelhető, hogy döntetlen állás alakul ki – nyilatkozta az MNO-nak Kiszelly Zoltán politológus.
Világos és előre megismerhető szabályok kellenek az új választási rendszert illetően, ami ebben az esetben megvalósul, mivel még több mint két és fél év van hátra a következő voksolásig – mondta el Kiszelly Zoltán politológus. Véleménye szerint a most beterjesztett javaslat biztosítja a kormány leválthatóságát, a kormányváltó szándékot nem tudja kiiktatni. Ezen okok miatt a demokratikus ismérvek nem sérülnek, és az aggályok is alaptalannak tekinthetők – fogalmazott a szakértő.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn jelentette be, hogy egyfordulós, vegyes, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló választási rendszer jöhet létre. Az egyéni jelöltre leadott szavazat melletti listás voks esetében a választópolgár eldönthetné, hogy az országos listára vagy a nemzetiségi-kisebbségi listára szavaz-e.
Az egyéni választókerületek száma a jelenlegi 176 helyett 106 lenne. A határaik nem léphetnék át a jelenlegi megyerendszer határait, kialakításuknál pedig figyelembe kellene venni a népesség, a nemzeti kisebbségek számarányát, a regisztrált állampolgárok számát, a földrajzi, közigazgatási és „netán” történelmi határvonalakat és szempontokat is.
A Fidesz választásirendszer-koncepciója növeli az egypárti, erős kormányok megalakulásának esélyét, rákényszeríti a közepes és kisméretű pártokat választási koalíciók megkötésére, megnehezíti új pártok bekerülését a parlamentbe és a választójog határon túli magyarokra való kiterjesztésével a jobboldali pártok esélyeit növeli – erről már Boros Tamás, a Policy Solutions igazgatója nyilatkozott az MNO-nak. A koncepció a Fidesz számára 2011-ben egyértelműen igen kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy 2014-ben vagy 2018-ban is a jelenlegi kormánypártokat segítené – tette hozzá.
Lázár az egyéni választókerületi jelöltté válás tervezett szabályairól azt mondta: a jelenleg szükséges 750 ajánlószelvény kevés lenne az új szisztémában, hiszen várhatóan nőni fog a kerületek nagysága. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez a korábban napvilágot látottak szerint – 1500 ajánlószelvény – emelkedik. Országos listát azok a jelölőszervezetek állíthatnának, amelyek legalább 9 megyében és Budapesten, 27 egyéni választókerületben jelöltet tudtak állítani. Az 5 százalékos küszöb megmaradna, közös lista esetében ez 10, kettőnél több párt által állított közös lista esetében pedig 15 százalék lenne.
Boros úgy fogalmazott, hogy egy választási rendszerben a többségi elem megkönnyíti a választások utáni kormányalakítást és erősebb kormányzati többséget biztosít, míg az arányos elem biztosítja a szavazói akarat minél pontosabb leképezését a parlamentben. Egy tisztán többségi választási rendszerben – például a britben – a legritkább esetekben van koalíciókötési kényszer és ennek megfelelően elvétve vannak a kormánytöbbség elvesztése miatt előre hozott választások – hangsúlyozta a politológus. Egy tisztán arányos rendszerben – például a hollandban – a parlament összetétele többé-kevésbé pontosan tükrözi a választói akaratot, ugyanakkor a rendszer többpárti koalíciókat és nehezebb kormányalakítást eredményez – tette hozzá.
A Fidesz választásirendszer-koncepciója a többségi elemet erősíti Magyarországon, amely könnyebb kormányzást biztosít a mindenkori legerősebb pártnak, viszont rosszabb helyzetet eredményez a kis pártoknak – mutatott rá az elemző. Boros szerint a koncepció nem teszi elérhetetlenné egy párt vagy pártkoalíció számára a kétharmados többség újbóli elérését, azaz esélyt biztosít arra, hogy az alaptörvény és a sarkalatos törvények hibáit egy következő kormánynak lehetősége legyen kijavítani.
„A koncepció három eleme nehezíti meg a kis pártok esélyeit. Az első ilyen elem, hogy az egyfordulós választási rendszer miatt a szavazóknak nem érdekük az esélytelen jelöltekre szavazniuk, így a kisebb pártok kevesebb töredékszavazathoz jutnak. A második ilyen elem, hogy kevesebb mint kétszeresére nőnek a választókörzetek, de a pártoknak pontosan kétszer annyi kopogtatócédulát kell összegyűjteniük feleannyi idő alatt, mint eddig. A kis pártokat negatívan érintő harmadik elem, hogy a Fidesz által vázolt új kompenzációsmandátum-számítási modell kisebb kompenzációt, azaz kevesebb képviselőt eredményez, mint a jelenlegi rendszer.” Boros Tamás fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy két változtatás kifejezetten segíteni fogja a kis pártokat: a megyei listák megszüntetése és a könnyebb országoslista-állítás.
Kiszelly Zoltán szerint vélhetően az új pártoknak nehezebb lesz bekerülniük a parlamentbe, és formálisan is két gyűjtőpárt marad – hívta föl a figyelmet a szakértő. Úgy látja, mindenképpen nehezebb lesz az ajánlószelvényeket összegyűjteni, de egy szervezett erő ennek ellenére képes lehet azokat összeszedni. „Valósan működő pártokat támogat az új rendszer” – mutatott rá a szakértő.
Az új koncepció alapján az MSZP – amennyiben jelentősen nem erősödik meg 2014-ig – egy szélesebb baloldali koalíció kötésében lesz érdekelt, ugyanakkor egy 2002-es vagy egy 2006-os támogatottsági szintet elérő szocialista párt az új rendszerben is eséllyel indulhat a Fidesz ellen – mondta Boros. Úgy véli, az egyfordulós rendszer a jelenleg koalícióképtelennek tűnő Jobbik esélyeit viszont kifejezetten csökkenti, hiszen egyedül maximum néhány északkelet-magyarországi választókörzetben nyerhet képviselői helyet a párt. Az LMP számára ugyancsak kedvezőtlen az egyéni képviselők arányának növelése, hiszen egyelőre kevés esély mutatkozik arra, hogy bármely körzetben relatív többséget tudjon egyedül szerezni egy LMP-s jelölt – fogalmazott a szakértő.
Nem szerencsés, hogy az új országgyűlés létszáma 200 fő lehet, mivel így a csehországihoz hasonló helyzet jöhet létre, amikor a rivális oldalak között egyenlő állás alakult ki – vélte Kiszelly. Ebben a helyzetben elképzelhető, hogy a kisebbségi képviselők döntik el, ki kormányozzon. A politológus példaként hozta föl Schleswig-Holstein esetét, ahol 2005-ben a dán kisebbségi képviselő döntötte el, ki alakítson kormányt. Éppen emiatt a páratlan számú parlament jobb lenne, mert véletlenül sem fordulhatna elő ilyen helyzet – tette hozzá.
Az előzetes regisztráció kapcsán a Policy Solutions elemzője leszögezte, az Európai Unióban gyakorlatilag ismeretlen. „A regisztráció ugyanis aránytalanul megnehezíti az állampolgárok demokratikus jogaiknak gyakorlását, és a regisztráció eredményezte kisebb választási részvétel kisebb legitimációt biztosít a győztes pártnak.” Kutatások szerint az előzetes regisztrációval jelentősen csökken a fiatalok és az alacsony társadalmi státuszúak részvétele a választásokon, így egyfajta rejtett cenzust állít fel ez az intézmény – tette hozzá.
A választásokon – az elöregedő magyar társadalom miatt – eddig is az idősebb választók szavazata a pártok számára „többet ért”, mint a fiataloké, a regisztráció bevezetése pedig még inkább a nyugdíjasok szimpátiájának elnyerésére ösztönözné a politikai erőket. Ráadásul az előzetes regisztráció lényegében megduplázná a kampányidőszakot – és így a kampányköltségeket –, hiszen minden pártnak két alkalommal is mozgósítania kellene a szavazóit: egyszer a regisztrációhoz, egyszer pedig a szavazás napján – zárta szavait a politológus.
(MNO)
