Csurka István: A múlt eltörlése és a jelen összezavarása

E-mail Nyomtatás


A múlt eltörlése bolsevista, cionista, liberális és világbanki program, amely minden államra, nemzetre, minden kontinensre ki van terjesztve, de nem mindegyik állam, nem mindegyik nemzet tűri. A legnagyobb feltörő hatalomnak, Kínának saját múlt-eltörlő gépezete volt és még van is, amely meggátolja, hogy az amerikai, múlteltörlő program behatoljon Kínába. India is nagyobb és ősibb annál, semhogy a múlteltörlő program hatékonyan tudjon működni áthatolhatatlan szervezetében. A legerőteljesebb múlteltörlő programokat a zsidó világhatalom Európában és – ugye mennyire hihetetlen – Amerikában működteti. Európában a második világháború két vesztes állama, Németország és Magyarország történelmi emlékezetétől való megfosztása a legelőrehaladottabb. Oroszország pedig a saját ki nem küszöbölt sztalinizmusába és a brezsnyevi pangás iszonyatának drasztikus törléseibe rokkant bele, de kikecmeregni látszik belőle. Az orosz múlt eltörlése ellen, a világirodalom orosz óriása, Szolzsenyicin sorsdöntő lépéseket tett. A múlteltörlés minden említett országban roppant népfogyatkozással jár. A kétszázmillió oroszból a század végére jó, ha nyolcvan- százmillió marad, s a magyarból, ha nem változtatunk rendszert: semmi.

 A múlteltörlés és a népfogyatkozás egymást feltételező és összefüggő folyamat. A nemzeti emlékezet és az ifjúságnak erőt adóan megtanított múlt, benne itt, Európában a kereszténységgel, a hittel, mint az egyetlen családfenntartó létezési formával, egyszerűen nélkülözhetetlen. Európában a kereszténység és a nemzeti létezés szétválaszthatatlan folyamat. Akármelyik elemét veszem ki, vagy oldom ki, akár a példakép embereket, hősöket, nagyokat, nemzeti szenteket, akár a kereszténységet, a nemzet megroppan, a közös élet elveszti az értelmét. Annak az erőnek, vagy világprogramnak tehát, amelyik el akarja foglalni egy nemzet életterét és azt uralni akarja, először a múltat kell elvonnia. A nemzeti nagyságok helyébe idegen nagyságokat kell csempésznie vagy a népre ráerőszakolnia idegen bálványokat és a nép megzavarodik. Öntudatos emberből birka lesz. A hitetlenné válás pedig fogyatkozáshoz vezet. A múlt elvétele egyre erősödő hullámokban a XIX. század közepe, végeredményben a Kiegyezés és az 1875-ös zsidó emancipáció óta folyik, de pusztító mértékűvé a Kun Béla próbálkozás után csak Rákosi rövid padláslesöprései közben és a Kádár–Aczél-korszakban a magyar televíziózás megindulása után vált. No, meg most, a rendszerváltás után, amikor Magyarország felszámolása minden eddiginél nagyobb erővel indult meg. A magyarság az összefogott, részben orruknál fogva vezetett kisebbségek diktatúrájának van alávetve. A többség vád alatt áll, legjobbjait üldözik, kirekesztik, s ha a kisebbségek, a jövevények, a betelepültek és betelepítettek többségbe kerülnek, a magyar törzs pária létre ítéltetik. Ha nem menekül el a hazájából. Itt azonban meg kell állnunk egy pillanatra, hogy tiszta legyen a kép. Nem a cigányságról van szó, amelynek túlnyomóan nagy része szenvedő fél és áldozat, életformájának minden szerencsétlenségével és kényszerű bűnelkövetéseivel együtt, hanem arról a többrétegű kisebbségről, amely maga előtt tolja a cigányszenvedést, mintha azt a magyarok okoznák, és maga előtt tolja, hangsúlyozza cigány bűnelkövetést is, amely rengeteg szenvedést, nyomorúságot okoz a falusi öreg portákon élő kiszolgáltatott magyaroknak. A lopást, a rablást, a garázdaságot az állam nem akadályozza meg, hogy legyen viszály, etnikai feszültség, a zsidó befolyás alatt álló állam és kormány jogvédői pedig rámutatnak, hogy a magyarság mennyire türelmetlen, nacionalista, kisebbséggyűlölő. Természetesen ehhez hozzátartozik a többi már itt élő kisebbség egy-egy része, valamint az ezután betelepítendő idegenek, feketék, bronzbőrűek, nem zsidó oroszok, szerbek még vékony, de szaporodó tömege. És még mindig ennek a politikának az eszköztárába tartozik az erdélyi kérdés, a román magyar-ellentét is. Románia mindig kedvezményezett Magyarországgal szemben, mert vannak fekete tengeri kikötői és elitje, állami vezetése Erdély bírhatása fejében bármire alkalmazható, miként az az első és a második világháborúban is történt. Az sem baj, ha Romániában kevés zsidó van a vezetésben, mert már kiárusították őket, s ami összeverődik benne, azt is az RMDSZ pakolja bele. Az sem, ha maga a román antiszemitizmus erősebb, mint a románok zsigeri magyargyűlölete. (Aki ezt nem hiszi, költözzön le Kisinyovba.) A szlovák nyelvtörvényt és a magyarellenességet kormányszinten valószínűleg az oroszok fűtik, mert kéjes érzetük keletkezik, ha zavart tudnak kelteni az EU-ban. De az EU Bizottsága sem ártatlan, mert addig csűrte-csavarta a Lisszaboni Szerződés ratifikálását, amíg benne maradt a cseh kivételezés, azaz a Benes-dekrétumok érvényessége. Tulajdonképpen ezek után nekünk, magyaroknak és a németeknek, akik az EU legnagyobb befizetői, semmi keresnivalónk sincs ebben a pocsék halmazban. Ez minden liberális alapelvnek, minden szabadságnak és önrendelkezésnek, amelynek alapján a Felvidéket elcsatolták tőlünk, ellentmond, mivel ez maga a kollektív büntetés. Nem állítjuk természetesen, hogy a szlovák és román magyarellenességet a Világbank és közvetlenül New York vagy Tel-Aviv fejleszti ki, de az kétségtelen, hogy a magyar múlt elvétele, a magyar emlékezet bénulttá tétele zsidó program és a megszállás érdekében fejtik ki.

 

A múlt és az emlékezet elvétele már az elemi iskolában elkezdődik és a középiskolákban felerősödik. Szellemileg éretlen és tudatlan emberek kapnak érettségi bizonyítványt. Semmit nem kell tudniok a történelemről, az irodalom lényeges magyar alkotóiról, a magyar zenéről és a nyelv természetéről, végeredményben nem is lépnek bele a magyar nyelv éltető, tápláló, a magyar gondolkodást meghatározó közegébe, mert már otthon is csak ritkán érik őket ilyen hatások. A szüleiket még rosszabb, sokszor még marxista és foxi-maxi iskola nevelte, és a nyilvánosság fórumain nagyon ritkán hallanak magyar nemzeti, népi példaképeket. Sztárjaik idegen nyelven szólnak, idegen nyelven énekelnek – s magyarnak látszó nyelven mesélnek dicső perverzitásaikról. A múlt héten mindegyik nagy tévé esti híradóját megtöltötte egy kultúrbotrány. Egy szervezőiroda dilettáns falábú táncosokat és fahangú énekeseket hozott ide, mint a nemrégen elhalt se fiú, se lány kis nyeszlett világsztár legjobb utánzóit, olyanokat, akik együtt léptek fel az amerikai szórakoztatóipar időnként leszbikus, időnként homokos, időnként ki tudja, micsoda alakjával. Az iroda most visszafizeti a jegyek árát. Szerintem helytelenül, aki jegyet váltott, nyilván drágán azért, mert látni akarta azokat, akik egyszer életükben megérintették a kis véglényt, az megérdemli, hogy veszítse el a pénzét. De ha ez komolytalan állítás is, azt mindenesetre megmutatja, mennyire mélyre süllyedtünk Budapesten, Magyarországon. Erre volt egy színháznyi, vagy talán stadionnyi vevő. A társadalom nagy részének nincs méltóság az ízlésében, nincs viszonyítása és nincs múltja. Csak hát a kérdés ennél súlyosabb, áthatolhatatlanabb. Mert ez a Hogyishivják mister-miszissz Átoperált Amerikában lett világsztár, ott nézték el minden perverzitását, ott lett milliárdos, ahol polgárháborút vívtak a rabszolga-felszabadításért. Az USA mindegyik alapítója, alkotmányának megfogalmazója mélyen keresztyén ember volt, néha puritán, akikről ma emlékhely, város, állami intézmények sokasága van elnevezve, csak a keresztyénségük van üldözve. Az állami iskolákban – az Amerikai Legfelsőbb Bíróság parancsára – le kellett venni a Tízparancsolatot a falról és a tanítás nem kezdődhet közös imával. Több államban üldözik a cserkészeket, akik megvallják kereszténységüket. A „világ ura szuperhatalomban” folyik a múlt eltörlése. Az Államokban is a zsidó központok ölelik körül a fekete és a bronzbőrű, spanyol ajkú hatalmas kisebbségeket és tömik tele őket a fehér többség elleni lázadás jogosságának eszméjével. Most a harc azért folyik– vagy talán már el is dőlt –, hogy az alapító elnök napját, a „George Washington Day”-t nevezzék át Elnök Napjának, mert George Washington még rabszolgatartó volt...

 

Szent István napja hazánkban, nem is olyan régen még az Alkotmány napja volt, s még ma is sokan – no, kik? – utálkoznak a Szent Istvánra tekintéstől. A szentet lecsapják róla, mint valami mócsingot. Bezzeg a melegfesztivál! Hirtelen minden éves ügy lett. Aki ellenzi, nem demokrata, aki undorodik tőle, rasszista. A melegfesztivál szabadságjog lett. Egy tojást sem lehet a csupasz seggükre irányozni. (Mert a tojás ragasztóanyag is…) Ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy a magyar múlt elkobzása befejeződött volna. Nem, a múltunkra való igény széles és egyre szélesedő körben még él. Több tiszta, élő múltfeltáró, a múltunkkal összekötő kezdeményezés létezik, az ifjúság egy része zenél, táncol, igyekszik magyarul élni, irodalmi, történelmi, nyelvi munkálkodás folyik, s egyes iskolákban is előkerülnek kiváló tanárok, akik helyes magyar irányba terelik az ifjúság gondolkodását és érzelmeit. Az ártó szándék azonban ide is benyomult. A magyar őstörténetet használja fel ellentétek szítására és kialakít –a piaci verseny mintájára – egy licitversenyt: ki tud régibb, egyedibb magyar őstörténetet álmodni és elhinni – természetesen majd minden tudományos felkészültség nélkül. Közben a megélt, valódi múltunk, a történelmünk tényei és ma is éltető és politikailag felhasználható, a megmaradásért való elodázhatatlan küzdelmünkben felhasználható múlt és összekötöttség háttérbe szorul és a lelkes őstörténész csapatok kivonódnak a mai küzdelmekből. Csak az őstörténeti igazságért küzdenek, s ha maguknak bebizonyították, hogy mi vagyunk a történelem legősibb népe, akkor minden rendben van, az országot megszállhatják, akik akarják. A világért sem akarom megsérteni ezeket a kiváló, őszintén lelkesedő, talpig magyar embertársaimat, szeretem őket, de ezért intenem is kell, most nem erről van szó. A magyarságot el akarják pusztítani, s akkor is elpusztítják, ha az elpusztítandó a világ legősibb fajtájának hiszi magát. A magyarság legnagyobb baja, halálos veszedelme most a fogyás. Ha az őstörténész anyák annyi ősmagyar szülnek, mint Árpád felesége, akkor rendben. Árpádnak négy fia volt, és nyilván több leánya, akikről keveset tudunk. Mind a négy fiú katona volt, hadat vezetett. Ez az őstörténetünk. Ez a kérdés, az őstörténeti lelkesedés voltaképpen átvezet a következő részbe, a jelen megzavarásába. A megszálló hatalom, miközben elvonja a múltat, a jelen megzavarására is törekszik. A gyarmatosításnak mindig és mindenütt arra van szüksége, hogy a társadalomban semmi és senki ne legyen a helyén. A „kis tehetetlen” lázadozzék azért, hogy nem ő az Akadémia elnöke, az egyszerű fizikai munka mindenkinek legyen egy kicsit büdös, annak is, aki másra nem jó, és főnökségre vergődöttek sokasága mindig magánál hülyébbeket vegyen maga mellé vagy alá. A liberális jelenben a kontraszelekciónak állandóan működnie kell. A tekintélyt pedig folyamatosan üldözik. A valódi, a jogosult, a munkán, szorgalmon, tehetségen alapuló tekintély – bűn. A globalizmusban csak áltekinély működhet. Csak a liberális hatalom által felépített, kisztárolt tekintély. Most, választás előtt, a liberális hatalom saját tekintélygyártó és tekintély- megdöntő üzemeket működtet. Nagy pénzzel működtetett vállalkozások dolgoznak azon a sajtóban, hogy Bokros Lajost tekintéllyé varázsolják, Orbán Viktort pedig megsemmisítsék. Miután a liberalizmus múltelkobzásai során az egyén, az ego lett a legfontosabb és minden egyes süket egónak meg van engedve, hogy magánál nagyobb tekintélyt ne ismerjen el, a valódi munkán és a közösség számára fontos tevékenységen alapuló tekintély bűnné vált. Afféle hitlerizmussá. (Führer Princip) Csakhogy az emberiséget a barlang korszak tekintélyek vezetik. A tekintélyek persze hibáznak, esetenként el is fajzanak, túltengenek, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a demokráciának is éppen annyira szüksége van igazi, megszenvedett tekintélyekre, mint például az abszolút monarchiáknak. A demokrácia, mint módszer és mint állami berendezkedés egyáltalán nincs ellentétben a tekintéllyel. A gyarmatosító, megszálló hatalom azonban igyekszik lerombolni a nemzeti tekintélyeket és helyébe a saját kreációit akarja helyezni. Kerekedik-gömbölyödik a Zazrivec- Vona tekintély Bajnai feje köré, mire távozik, glóriát fon majd az MSZP-emlékezet, hogy majd Kossuth- képként függjön a libatenyésztők tisztaszobáiban. De nem csak a tekintélyt akarják átírni a következő nehéz időkben.

 

Mindent összezavarni – most ez a cél. Nincs kizárva, hogy a BKV-botrányt is maguk hozták elő, az összezavarás és az áthárítás céljából. Nem múlik el nap, hogy orvosi visszaélésekről, mulasztásokról, perekről ne értesülhetnénk a legnézettebb híradókban. Ez a társadalom egyik nagyon fontos tekintély-csoportja ellen irányuló lejáratás. Csak mellékesen kapcsolódik az egészségügyi reformhoz és a kórházbezárásokhoz, az elsődleges cél az összezavarás és a társadalom egy fontos, elsősorban bizalomra épülő intézményének a megzavarása. Ha egy társadalom nem hisz már semmiben és senkiben sem, miután a papjait elégették és megölték, rendjeit szétkergették, nem hisz, mert nem hihet az íróiban, mert csak sztárolt liberális tekintélyeket tolnak elé, s a Nobel-díjat egy közepesen jó író kapta a holokauszttéma feldolgozásáért, a művészetek tekintélyét is sikerült már lerombolni, a színházakét is, az államét is, az önkormányzatokét is – most az orvostársadalom van soron. A megszállás csak úgy és csak akkor hajtható végre biztonsággal, ha már semmilyen magyar tekintély nincs benne. Következnek a szabad választások.

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Tiltakozás

Tiltakozás


HTML formátum?

Rendezvények

Merre tart Magyarország címen
a Lámpás-program keretében
CSURKA ISTVÁN
tart elôadást

KISKUTASON
2009. november 6-án,
pénteken
Házigazda:
Halász Gábor
polgármester

MEZÔCSÁTON
2009. november 13-án,
pénteken,
18 órakor
a Kultúrházban,
(Szent István út 21.)
Házigazda:
Szilágyi Sándor                                                                    
megyei elnökhelyettes.

A MÉLYSÉG VÁNDORA
2010. január 22-én pénteken,
18 órától
a Latinovits Zoltán Művelődési Házban
(Balatonszemes, Szabadság u. 1.)
a magyar kultúra napja alkalmából előadást tart
Csurka István
kultúránk jelenlegi helyzetéről.
Az est házigazdája: Róka László,
a művelődési ház igazgatója.
Vendég : Pörneki Anikó énekművész.

2010. február 5-én, pénteken,
17 órakor
Kapuváron,
a Rábaközi Művelődési Házban
(Kapuvár, Győri út 2.)
Csurka István tart
előadást.
Házigazda:
Borza Richárd
képviselőjelölt.

2010. február 12-én,

pénteken 18 órakor,

Tiszaújvárosban,

a Világ-Virága Oktatási Központban

(a gimnáziummal szemben)

Csurka István tart előadást.

Házigazda: Szilágyi Sándor                                            

KAMPÁNYGYŰLÉS
2010. február 13-án, szombaton,
17 órakor a Néptánciskolában (volt ifiház)
(Csorna, Erzsébet királyné u. 13.).
Előadást tart: Csurka István
Bemutatkozik:
Molnár Tivadar,
a MIÉP képviselőjelöltje.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Csurka István Debrecenben!
2010. február 14-én, vasárnap,
16 órakor a Kálvin Hotelben
(Kálvin tér 4)
Csurka István tart előadást,
s bemutatja a Hajdú-Bihar megyei
képviselőjelölteket.

Csurka István Győrben!
2010. február 19-én 17 órákor Győrben
a Petőfi Sándor Művelődési Házban (Árpád u. 44.)
bemutatkozik Kelemen István
a Magyar Igazság és Élet Pártja
képviselőjelöltje.
Beszédet mond: Csurka István, a MIÉP elnöke.

Csurka István Tapolcán!

 2010. február 20-án, szombaton,

15 órakor a Tamási Áron Művelődési Központban

(Tapolca, Kisfaludy u. 2-6. a tavas-barlanggal szemben)

A MIÉP elnöke bemutatja: Veszprém megye képviselőjelöltjeit.

Csurka István Szentesen!

 2010. március 4-én, csütörtökön

17 órakor

Csurka István a Városi Galériában

megnyitja a Csavlek-művésztestvérpár

kiállítását.

Ezután 18 órától a Megyeháza dísztermében

választási nagygyűlést tartunk.

Bemutatkozik: Dr. Pető Lászlóné, képviselőjelölt.

Díszvendég: MIKÓCZY ZOLTÁN, az Overdose tulajdonosa,

a Magyar Megmaradás Közössége tagja.

Csurka István Balatonbogláron!

2010. március 5-én, pénteken

18 órakor a Varga Béla Kulturális Központban

(8630 Balatonboglár, Árpád u. 17.)

Bemutatja: Pörneki Anikót,

a MIÉP képviselőjelöltjét.


A MIÉP elnöke Ajkán!

2010. március 6-án, szombaton 15 órakor

a Tial Kaszinó

Művelődési Házban (Újélet u.8)

Csurka István bemutatja

Kulcsár Lászlót, a MIÉP képviselőjelöltjét.

Lengyeltótiban

2010. március 12-én, pénteken

18 órakor a Lengyeltóti Művelődési Házban

(Lengyeltóti, Rákóczi út 22.)

Csurka István bemutatja:

Pörneki Anikót,

a MIÉP képviselőjelöltjét.

 

Csurka István Balatonföldváron!

2010. március 13-án, szombaton

18 órakor a Bajor Gizi Közösségi Ház és Könyvtárban

(Balatonföldvár, Kőröshegyi út 1.)

Bemutatja:

Pörneki Anikót,

a MIÉP képviselőjelöltjét.

Csurka István Miskolcon!

2010. március 19-én, pénteken

17 órakor a Pannónia Hotel Konferenciatermében

(Miskolc, Kossuth Lajos utca 6.)

Bemutatja:

Soltész Imrét, a MIÉP képviselőjelöltjét, és

Borsod-Abaúj-Zemplén megye képviselőjelöltjeit.

Visszakézből

Magyar Közösség

Rendezvények:

Szeptember 26., 10 óra, Mártély
Oktatási Központ

Október 23., 17 óra, Budapest
Novotel Kongresszusi Központ Bartók terme
(XII. kerület Budapest, Alkotás u. 63-67.)

Október 30., 15 óra Székesfehérvár
Aranybulla-emlékmű

November 14., 17 óra

Csorna

Néptánciskolában (Erzsébet királyné u. 13.)

Házigazda: Molnár Tivadar és Kelemen István

November 27., péntek, 17.30.,

Budapest, XI. kerület

Bartók Béla u. 96. (MIÉP-iroda)

Előadó: Bogár László közgazdász

 

December 4., péntek, 18 óra,

Bodrogkeresztúr
Faluház, Kossuth u. 87.

Csurka István referátuma

a nemzetvédelemről.

2010. január 9,szombat,

9 óra Budapest,

Konferencia,

Gellért Szálló Gobbelin terme

Téma: Alkotmány a nemzet

megmaradásának eszköze

2010. január 24., vasárnap

14 óra, Budapest,

Konferencia,

Gellért Szálló Gobelin terme

Téma: Család-üzem állam-üzem

és a politikai-társadalmi

berendezkedés legfőbb

kérdései.

2010. január 30., szombat

10 óra, Budapest,

Konferencia,

Gellért Szálló Gobelin terme

Téma: A kultúra, mint a magyar

Megmaradás eszköze.

Szavazás

Ön szerint le kell-e mondania Simor András jegybankelnöknek?
 

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség

Kincsem rádió

MIÉP IT