A MIÉP elnöksége és tagsága megrendülten és szomorúan tapasztalta a június 16-a huszadik évfordulóján a tévékben felelevenített korabeli gyászünnep hatalmas, átszellemült tömegének és ma a kordonok között koszorúzó fegyveresen védett „közjogi méltóságok” szánalmas magányának ellentétét. Bűnös uralkodó elitünknek sikerült megteremtenie a részvétel nélküli áldemokráciát. Ritkán vált és válik ennyire szemléletessé, hogy rossz, nép és nemzetellenes az a rendszer, ami liberális piacgazdaság címén kialakult.
Többféle veszély is fenyeget. Az első mindjárt az, hogy sokan kényelmesen megelégszenek, vagy megelégednének egy kormányváltással, azt képzelve, hogy ez önmagában is mindent megold. Ez sajnos nem így van. Az új kormány mögé kitartó erő kell, világos, gyökeres változást akaró népi akarat. A másik nagy veszély az áthárítás. Amikor sokan a másik emberre, a szomszédra, a főnökre, a kormányra bízzák a nehezét, a társadalom fájdalmas megtisztítását, az igazságtételt és az elszámoltatást és mindent a felsőbbségtől várnak, miközben ők passzívak maradnak. Az új kormány mögé szilárd, erős, radikális nemzeti többség kell, amely végre megköveteli és segít is végrehajtani a megtisztítást és a rendcsinálást.
Tanulnunk kell a rendszerváltáskor elkövetett hibákból, amikor a társadalom egy része felült a nagyszájú SZDSZ-nek és a hőbörgő kisgazda vezetőknek, a másik része pedig beletörődött, hogy a kormány paktumot kössön, és gyengekezű legyen csak azért, hogy megfeleljen idegen érdekeknek.
A rendteremtéshez erő kell és elszántság, világos fej, józanság és határozottság, tántoríthatatlanság. De ez hiába van meg a következő kormányban, ha a népben, az őt megválasztó magyar keresztény társadalomban nincs meg.
Most mindenkinek józan, radikálisnak, gyökeres változásokat akarónak kell lennie. Most a MIÉP több mint másfél évtizedes küzdelmének a gyümölcse érett meg az SZDSZ lepottyanásában és az MSZP várható szétesésében. Senki a MIÉP-nél az ezek által hirdetett és alkalmazott hazugságok leleplezését önfeláldozóbban nem végezte. Amikor még mindenki ezeket a nyomorultakat és a szekértolóikat dicsőítette, mi voltunk az elsők, akik „vesszenek!”-et kiáltottunk. Nem gyűlöletből, hanem mert láttuk, hogy a magyarság megmaradásához erre van szükség.
Az SZDSZ-el nem egy párt esett szét, hanem egy gonosz rendszer. Ne hagyjuk, hogy feltámadjon!
2009. június 19.
MIÉP elnökség
Csurka István elnök
| < Előző | Következő > |
|---|
