Fizetésképtelenné vált a Hiller István vezette oktatási tárca a minisztérium büdzséjét érintő sorozatos zárolások miatt. A helyzet odáig fajult, hogy már a hallgatók után járó képzési normatívát sem tudják kifizetni, és több felsőoktatási intézmény csak létszámleépítéssel képes biztosítani fennmaradását. A válsághelyzetről dr. Kis Papp Lászlót, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tanárát, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnökét kérdeztük.
- Hogy érintette a minisztérium fizetésképtelensége?
- Rendkívül megdöbbentett a hír. Annál is inkább, mert pár napja felsőoktatási kerekasztal-tárgyalásokat folytattunk, ahol részt vett Hiller István miniszter úr is. Azt követően Manherz Károly szakállamtitkár felsőoktatási érdekegyeztető tanácskozást tartott. Tehát a múlt héten kétszer is találkoztunk a minisztérium legmagasabb rangú embereivel, és nem érkezett ilyen jelzés. Akkor, mint a munkavállalói oldal elnöke felvetettem, hogy a felsőoktatás további megszorításokat nem tud elviselni. Teljesen feszített a felsőoktatási költségvetés, semmilyen tartalék nincs, és ha a már csökkentett normatívát sem tudják teljesíteni, akkor nagyon komoly bajok vannak. Ráadásul azt is el kell mondani, hogy rendkívül magas a hallgatói arányszám, és ezt pozitívumként mondom. Ez azt jelenti, hogy minden oktatónk a maximális óraszámban dolgozik. A Bokros-csomag idején tizenegy hallgató jutott egy oktatóra, most ez a szám húsz. Az európai felsőoktatásban ez az egyik legmagasabb arányszám. Ebben a helyzetben egyetlen oktatóról, kutatóról és az oktatást közvetlenül segítő közalkalmazottról sem tudnánk lemondani.
- A minisztérium viszont a képzések után járó normatívákat sem tudja kifizetni.
- Ez a legnagyobb problémánk. A képzési normatíva a legnagyobb költségvetési forrás, ami fejkvóta arányában jár, vagyis az államilag finanszírozott hallgató után kapja az intézmény.
- Pontosan mennyivel maradt adós a minisztérium?
- Nem tudunk részleteket. Kértem a minisztériumot: szíveskedjenek összeállítani egy táblázatot arról, hogy miként állunk. Most még azt sem tudjuk, hogy miből kell gazdálkodnunk.
- Mit okozhat a felsőoktatásnak járó pénzek kiesése?
- Elbocsátásokat, létszámleépítéseket, fizetésképtelenséget. A felsőoktatásból nem lehet elbocsátani senkit sem. Így is túlterheltek az oktatók. A másik oldalról, hogy jót is mondjak, harmincezerrel nőtt az idén a felvételizők létszáma. Tavaly kilencvenezer volt, most százhuszonhétezer. Ilyen helyzetben elküldeni embereket öngyilkos vállalkozás lenne, és nagyon rányomná a bélyegét az oktatás színvonalára.
- Most a kormány újabb megszorításokat szorgalmaz, de 2008-ban még százezres nagyságrendű jutalmakat osztott szét a minisztériumban.
- Egy tanárember soha nem kap jutalmat. Pedagógusnap volt vasárnap a Műszaki Egyetemen, kedves, bensőséges kereteken belül, de a jutalomosztás szóba sem kerülhetett, pedig nagyon sokan megérdemelnék. Összesen 11,9 milliárd forint zárolását írták elő a minisztériumnak - írta az egyik napilap. Ezek szerint a szerződésekben rögzített támogatási összegeknek is csak a 85 százalékát tudják kifizetni. Szűcs Erika négymilliárd forintot vont el az oktatási tárcától. Ebből 1,5 milliárdot a regionális szakképzési fejlesztésektől, 1,2 milliárdot főként az érettségik megszervezésétől, a kompetenciamérésektől, az Arany János szakiskolai programtól, 1,3 milliárdot pedig a Nemzeti tehetség programra szánt pénzből vett el a bukott miniszter asszony. 2008 végén pedig arról szóltak a hírek, hogy az aggasztó pénzhiány ellenére a tárcánál állítólag százezres jutalmakat osztanak. A tárca ezt azzal magyarázta, hogy erre a megtakarításaiból maradt pénz. Gyurcsány Ferenc tavaly augusztusban még az utóbbi 50 év legnagyobb iskolafejlesztését ígérte 75 milliárd forint értékben, és ez lett belőle.
- Néhány SZDSZ-es képviselő az oktatási törvény módosítását kezdeményezte azért, hogy fizessenek költségtérítést azok a diákok, akik túllépik a minimális képzési időt. A szabad demokrata javaslatot Szabó Zoltán és Magda Sándor szocialista képviselő is aláírta.
- Egy abszurd dolog ez az előterjesztés. Aki ilyen indítvánnyal lép elő, nincs tisztában a bolognai képzéssel. Az egész felsőoktatási képzés áttért néhány éve arra a szisztémára, ami az egységes európai kreditrendszert jelenti. Arról van szó, hogy a hallgatók felveszik a tantárgyakat, amely tárgyak bizonyos kreditpontokat érnek. Nekik egy bizonyos számot teljesíteni kell minden félévben, ha ezt nem teljesítik, az a félév el-csúszik maximum tizenkét félévre. Előfordulhat, hogy a hallgató önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az adott félév normáját. Azzal sújtani őt vagy a szüleit, hogy a következő félévért neki költségtérítést kell fizetni, elfogadhatatlan. Teljesen egyetértünk a Hallgatói Önkormányzatok elutasító nyilatkozatával, és ezt be is jelentettük a felsőoktatási érdekegyeztető tanácson.
- Ha fizetésképtelenség miatt elhagyja az intézményt a hallgató, akkor a kormány kidobott tíz félévnyi normatív támogatást?
- Ezt nagyon jól látja. Mi éppen azért aggódunk. Amennyiben ez a törvénymódosítás átmegy, nagyon komoly a veszélye annak, hogy a hallgató nem tudja befejezni a tanulmányait. Én gyakorló egyetemi tanárként látom, hogy a hallgatók nincsenek könnyű helyzetben. Elveszhet többévnyi tanulás és az államnak a ráfordított kiadása.
- Magyar Bálint minisztersége alatt lett elfogadva ez a rendszer, most mégis ő akarja megszüntetni?
- Egyik nyilatkozatában azt mondta, hogy elvették a közalkalmazottak tizenharmadik havi fizetését. Ezért érezzék a hallgatók is, hogy megszorító intézkedések vannak az országban. Ugyanakkor a két kérdés nem kezelhető együtt. Amennyiben tíz évvel ezelőtt fogalmazódott volna meg egy ilyen javaslat, akkor erről lehetett volna tárgyalni, de most ez az ötlet tárgyalásra alkalmatlan. A közalkalmazottnak is lehetnek felsőoktatásban tanuló gyermekei. Miután elvették az ő pénzüket, még fizetni kéne a gyerekek költségtérítését is. Tehát a hátrányok ezzel csak halmozódnának. Mint a felsőoktatási szakszervezet vezetője, fel vagyok háborodva, hogy elvették a tizenharmadik havi bért, és mi ezt nem is fogadtuk el. A másik, ami nagyon felháborító, az étkezési jegyek megadóztatása, mivel ez elsősorban a kiskeresetűeknek jelentett segítséget. Ha ezt megadóztatják, az intézményeknek nem lesz érdekük étkezési jegyeket adni.
- Milyen volt a hangulat a pedagógusnapon?
- Nagyon rossz a hangulat a felsőoktatási körökben. Azt vallom, hogy a pedagógusnap egy tisztelet a tanároknak, ennek hagyományai vannak. A pedagógus a nemzet napszámosaként végzi a munkáját. Gondok, problémák vannak, de tudomásul kell venni, hogy nagyon fontos munkát végzünk. Jó lenne, ha ezt mások is értékelnék.
Oláh János József
| < Előző | Következő > |
|---|
