Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (43.) (2.oldal)

– Gróf Tisza István mint zsidóbérenc vagy zsidócsahos? – szúrta közbe élesen Denise.

– Ezt nem mondta senki – hökkent meg az élességtől Dánér.

– Hát, ne is mondja.

Az igazi baj azonban, amiért ez a kijelentés fájt, az az igazsága volt. Voltaképpen megegyezett a Denise lelkében éppen mostanában kialakuló képpel. Amióta itt él Pesten, s Dánér tiszthelyettesei által ugyan védve van, de az inas által naponta feltálalt és szemelvényezett újságokból, és a sokkal ritkábban előforduló társasági órákból összerakódik benne az egész helyzet, a teljes képtelenség és néha felvillan előtte hadügyi népbiztos, Pogány József visszataszító ábrázata, s azonosítódik azzal a gyilkossal, aki ott szónokolt a Róheim villa – Róheim Géza, a tulajdonos is zsidó volt – halljában és aztán megöli Tisza Istvánt, az emelkedik ki az emlékezés véres halmazából és a sokkal korábbi geszti beszélgetésekből, amelyeknek csak hallgatója volt, hogy Tisza István elfogadta, pártolta a zsidókat. Nem azt tette, amit tennie kellett volna, és amit ma már késő megtenni. Denise azonban elfojtotta magában ezt a kritikát, mert nagyon fájt. Csak az a sötéten villogó, borzalmas arc és a puskacső fedezetével rámeredő szem, a Pogány József arca, szeme, amint ordít, és fenyeget figyelmeztette a nagy mulasztásra, ami már megtörtént. „Hogyan lehetett odaáig eljutni, hogy ez az alak beléphetett Tisza otthonába. Ott kaszált a hallban a puskájával, hogy ő álljon félre, hogy belelőhessen Tisza Istvánba.” És ez a félreismerhetetlen zsidó pofa most hadügyi népbiztos. Legalább ez a tény ne jött volna elő annyiszor, de amióta itt a városban dühöng a kommün és a házat őriztetni kell, minduntalan, mint zsidó pofa jön elő és ezzel abszolút szemrehányásként.

BEVEZETÉS

Minden idők legpiszkosabb, gátlástalan, hazug, erőszakos és természetesen csalásokkal tarkított választása következik. Az idegen, elsősorban izraeli érdekeket maradéktalanul kiszolgáló garnitúra lelepleződött. A nyolc éve uralmon lévő MSZP-SZDSZ kormányzás gyakorlatilag összeomlott. A liberál-bolsi vezetők fele kihallgatásokra jár, gyanúsított, vagy előzetesben várja sorsát és megpróbálja biztonságos helyre menekíteni összerablott vagyonát. Tiszta választás esetén semmi esélye sincs a nemzeti-polgári oldal, a Fidesz és becsületes szándékunk szerint, a MIÉP kétharmados győzelmét megakadályozni. Ezért folyamodik a piszkos trükkök eszközéhez, a csalásokhoz és a más pártok mögé bújás bevált bolsevista módszeréhez. A bolsevista felsőbb utasításra gátlás nélkül beépül, bázist épít ki, rákos burjánzást indít el és átveszi a hatalmat az eredetileg egészen más céllal és eszmékkel indult szervezetben. Végszükségben felfedezik magukban a hazafit, a baloldalit, a nyugdíjasok istápolóját, a keresztényt és a magyart. Mindent, amit eddig üldöztek, most nagyon vállalják. Néhány perc és kihirdetik, ők számolták fel a BKV- bűnözést.

CSURKA ISTVÁN A DUNA TV-BEN

(2010. március 3.)

Csurka István az MTV-ben, a Ma Reggel vendége

Csurka István az Echo Tv Többszemközt című műsorában! 1. 2.

Tartalomból:

Csurka István : Áldozat –Sorskérdésünk sorsa (42.) (2.oldal)

Sem a Károlyi-kormány, sem pedig Kun Béláék valójában nem tudták a teljes országot birtokba venni. Igazgatni és uralkodni rajta pedig végképpen nem. A borzalmas dolgok elsősorban Budapesten történtek és még néhány vidéki városban. Denise ezt látta maga körül, s érezte a nép hasonló elfordulását a Várostól, s ez csak megerősítette gyűlöltében undorában. Horthy Miklós tehát, amikor megállt fehér lován a budapesti Szent Gellért szálló előtt és elmondta Budapestet feddő beszédét, a „bűnös városról” kifejezést tartalmazó beszédét, egy meglévő, valódi országos érzületnek adott hangot. Maga is, kenderesi birtokán hasonló élményeket gyűjtött össze. Másként érezte és látta, de lényegében osztozott vele a birtokán élő parasztság és környékbeli birtokosok is. Pedig Kenderes sokkal közelebb volt a bűnös városhoz, mint Geszt. Ahová nem jutottak el a vörös gyilkosok, Szamuelly, Cserni és Korvin –Klein Ottó leninfiúi, és ahol nem álltak meg rabolni csak éppen átvonultak a román csapatok, ott csak rendeletileg és a leszűrődő félelem erejéig volt proletárdiktatúra, Károlyi kormányzás meg sehogy.

Kapuváron a művelődési házban mutatkozott be – ez szinte kampányindítás volt – a MIÉP országgyűlési képviselőjelöltje, Borza Richárd. Jelöltünk 21 éves kereskedő és készül jövőjére, szándéka, hogy tovább tanuljon. A tudást fontosnak tartja, de fontosnak tartja családját, városát és hazáját, sőt az számára a legfontosabb. Borza Richárd képviselőjelölt bemutatkozott a választópolgároknak, és elmondta, hogy milyennek látja ma a magyarországi helyzetet. Beszélt az elképzelhetetlenről, ami ránk borult. Szólt az országos nyomorról, és az iszonytató munkanélküliségről. Arról szólt, hogy a kenyeret vették el az emberektől. Ez volt a legaljasabb cselekedetük a balliberális kormányzat embereinek. A MIÉP képviselőjelöltje kérdéseket tett fel, melyekre mindannyian várjuk a választ. Mi lesz a gyerekes családokkal? Mi lesz a nyugdíjasokkal? A szétrombolt egészségügygyel? És a működésképtelenné vált szociális rendszerrel? Kötelességünk feltenni a kérdést – hangoztatta Borza Richárd –, hogy hová tüntették el azokat a milliárdokat, melyek a privatizációból keletkeztek, miközben a multik és a politikai vezetés 1 forintért akar bennünket dolgoztatni. Keserűen állapíthatjuk meg: ma Magyarországon a politika csak a gazembereknek kedvez.

Sorsdöntő küzdelem következik. Mi ebből – a MIÉP – akármilyen állapotban vagyunk is, nem akarunk kimaradni. A magyarság sorsa, megmaradása ezen a választáson dől el. A MIÉP azért indul, hogy ebben a harcban a tisztességes nemzeti erőket, a gyökeres változást akaró nemzeti frontot támogassa. Fontolja meg mindenki, hogy hova adja a szavazatát. Most minden szavazat számít, vagy egy koporsószeg a nemzet koporsójába, vagy egy kilőtt nyíl a magyarság ellenségeibe. Bennünket a becsület kötelez az indulásra. Reméljük, önöket is. Megértésükre és a részvételükre számítunk.