Magyarországon az elmúlt három évtizedben nem fordult elő hasonló. Felteszem, hogy még legalább három korábbi évtizedben sem, de arról nincsenek közvetlen tapasztalataim.

A 2010-ben megválasztott 2/3-os többséget mindjárt kormányzása kezdetén kegyetlen árvíz fogadta Észak-Magyarországon. A kákán is csomót keresők hamar megállapították, hogy a hatalomra került társaság nem reagált megfelelően. Most azt ne firtassuk, hogy a 2010-es árvíz idején a kormány még éppen hogy átvette a hatalmat. Szorítkozzunk arra, hogy talán nem volt zökkenőmentes a védekezés.

Csurka István: „Coming out”, mint menekülési útvonal

Megrakták a múlt hetet disznóságokkal, nem lehet szó nélkül elmenni mellettük. A lélekölés, a megzavarás ugyan évtizedek óta tudatosan folyik, de ekkora adagot egyszerre régen kapott a magyarság, mint most. A nevetséges és hirtelen megbukott Oknyomozó Irén ügyéről előzőleg írtunk. Ez azoknak az újságíróféleségeknek a feldicsőítését akarta szolgálni, akik sajtószabadság címén minden lehetőséget és minden pénzt megkapnak a hazudozásra, a társadalom félrevezetésére. Aztán jött egy kis takonypóc ügy. A kormány egyik államtitkára előbújt. (A globálisan műveltek ezt „coming out”-nak mondják.) A hivatalosan férfinevet viselő államtitkár – valójában kislyány – szipogva vallotta be másságát a Meleg Büszkeség nyitányán, a fél kormány és a teljes SZDSZ jelenlétében. Az illető személyügyi államtitkár. Láthatóan sohasem volt katona. Ha arra kerülne sor, a haza védelmében nem számíthatnánk rá, mert pityergős, nőies, és azonkívül, hogy homoszexuális, semmilyen erénnyel, jogosultsággal nem rendelkezik a személyügyi kérdések intézéséhez.

Csurka István: Konkrétum keresők

A választási küzdelem hónapjaiban, majd a kormányprogram vitája során is az volt az ellenzéknek, azaz az MSZP-nek és fiókpártjainak, az LMP-nek és a Jobbiknak az egyöntetűen hangoztatott fő vádja a Fidesz párt- majd kormányprogramjával szemben, hogy nem elég konkrét. Kicsit kifigurázva az, hogy nem közli a tervszámokat. Mennyivel akarja a saját négyéves terve idején az építőipar teljesítményét növelni, mennyivel a tejtermelését és mennyivel a könyvkiadásét. Ennek egy oka volt: nemhogy nem akarták, valójában nem vehették tudomásul, meg sem hallhatták, hogy a kétharmados győzelmet aratott párt nemcsak az utolsó nyolc évet törli el, s azt még adott esetben meg is torolja, hanem az egész rendszerváltási húsz évet, mindenestül, benne a maga négy év kormányzásával. Mert történelmi kényszernek, megalkuvásnak, rossz paktumsorozatnak tartja. Mert új rendszert akar.

Csurka István emlékének felidézésénél nem csupán a barátai és ismerősei tisztelegnek jelenlétükkel, hanem képletesen itt vannak velünk, körülöttünk a már nem élő pályatársak, gondolok Fekete Gyulára, Sánta Ferencre, Csengey Dénesre. De itt tisztelegnek azon emberi sorsok hordozói is, akiket az író leírt, ábrázolt, és így az utókorra átörökítette létezésüket.

Csurka István folytatta a magyar irodalom nagyjainak korfestő és korszakelemző munkásságát, ahogyan tette ezt Gárdonyi Géza, amikor megörökítette a nemzet napszámosainak, a falusi és tanyasi tanítóknak mindennapos küzdelmeit. Ahogyan tette József Attila, amikor megörökítette a gyári szirénahangra ébredő és munkába induló nagyüzemi munkások szürke hétköznapjait, és a munkanélküliek gondjait. Ahogyan Veres Péter megírta a vasúti krampácsoló földművesek, parasztcsaládok küzdelmeit a megélhetésért.

Kedves Barátaim! Vagy hogy Elnök Urat, Csurka Istvánt idézzem, aki az elmúlt évek június 4-éin így szólított bennünket: Drága magyar testvéreim!

Igen, így szólt hozzánk ezen a napon évről évre minden alkalommal. Így vártuk szavait a Szabadság téren, a Batthyány Örökmécsesnél, a hegyvidéki Turul emlékműnél. Beszédével a nemzetpusztulás sötét napját, a vigasztalás, a reménység emlékezésnapjává varázsolta; az emlékezés csodálatos úr és hatalmas fegyver a múlandósággal szemben. És ahogy bennünk ébren tartotta az összmagyarság szellemét és reménységét, úgy halhatatlan ő a mi emlékezetünk által is. Csurka István triptichon, három csodálatos szó, magyarság, igazság, élet. Gyönyörű hitvallás, mintha a Szentírás egyik igéjéhez nyúlna vissza, abból merítene, amit ott láttunk a Szent István-bazilika oromzatán, „ego sum via, veritas et vita”. Út, Igazság és Élet. Nálunk ez most a magyar élet, magyar élni akarás, magyar élni hagyás.

Áldás! Békesség! Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Elhunyt István testvérünk sírkövének megáldására gyűltünk össze. Emlékezzünk rá és imádkozzunk e sírban nyugvó testvérünkért!

Elhunyt testvérünk Csurka István a maga módján vállalta a Jeremiási, a prófétai sorsot. Osztozott a próféta sorsában, aki először ódzkodva, félelmekkel viaskodva közölte Jahve, az Isten üzenetét, majd sokszor magára maradottan, de mégis következetesen és határozott hangon hirdette az igét. Jeremiást körülvették hamis próféták, akik telelármázták a világot és félre vezették népét: „Amit prófétáid hirdettek neked, az csalárdság volt és balgaság.

Kedden felavatták Csurka István drámaíró, politikus sírkövét a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Az ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke mondta el az avatóbeszédet. Az íróra egy korábbi, máig érvényes publicisztikával emlékezünk.

Csurka István életműve az irodalmi panteonban maradandó - hangsúlyozta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a tavaly elhunyt író és politikus sírkövének avatóünnepségén kedden a fővárosi Fiumei úti Sírkertben. Lezsák szerint Csurka folytatta a magyar irodalom nagyjainak korfestő és korszakelemző munkásságát, ahogy azt tette Gárdonyi Géza, József Attila, Illyés Gyula, Sinka István, Krúdy Gyula, Németh László vagy Veres Péter. Az ilyen szerzők művei látleletek, élettel teli fotográfiák egy adott korszakról, ezek olykor jobban érzékeltetik egy-egy korszak mindennapjait, mint az utólag megírt történelemkönyvek - jegyezte meg.

Javította a magyar befektetések súlyozására adott ajánlását kedden a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva az átértékelést, hogy a térségbeli gazdaságokhoz mérve is javultak a magyar gazdaság növekedési mutatói, és a magyar jegybank monetáris politikája kiszámítható maradt. A cég londoni elemzőinek megítélése szerint mindez várhatóan lehetővé teszi, hogy Magyarország már a jövő hónapban kikerüljön az EU túlzottdeficit-eljárásának hatálya alól. Eddig a hír.

Csurka István

Fejér Lajos: egy új, egy másik „kiválasztott nép” jelent meg a színen

Azt a szempontot elfogadtatni egy társadalommal, hogy a kegyetlen, KZ-lágeres antiszemitizmusról ma azért kell megállás nélkül beszélni, és egyes embereket azért kell üldözni, az iskolákban azért nem szabad történelmet tanítani, vagy csonka történelmet előadni, az irodalomból a nép íróit kiszorítani, hogy az a KZ-lágeres világ vissza ne jöjjön, hogy ami elmúlt, leverték, meghalt, megölték, fel ne támadjon, az csak felejtéses és csak olyan társadalomban lehetséges, amelyik az okság törvényeit is elvesztette.

Mert hát mi történt a múlt század húszas, harmincas, negyvenes éveiben? Hogyan alakult ki a hitlerizmus? Nem úgy-e, hogy a vesztes Németországot megalázták Versailles-ban, és az Osztrák–Magyar Monarchia tagjaként a magyarságot még inkább? Lehet-e ezt tagadni? És hogy kik tették? A franciák – mondják, és ez igaz. Amennyiben a franciákat nem vezette az orránál fogva egy csoport, amelyik a versailles-i és a Trianon palotai termeket elözönlötte és mindenbe beleszólt.